Húsvéti szokások Ausztriában
Mi magyarok nagyon büszkék vagyunk hagyományainkra, de ismerjük e annak az országnak a szokásait, ahol éppen aktuálisan élünk? Húsvét közeledtével gondoltam, utánanézek milyen érdekes hagyományok vannak Ausztriában. Ezekből gyűjtöttem össze most egy csokorra valót.
Ha valaki esetleg megfigyelte, húsvét ünnepe mindig március 22. és április 25- közé esik. A niceai zsinaton, 325-ben döntöttek arról, hogy a mindenkori tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap legyen húsvét vasárnapja és ezzel egységesítették az ünnep időpontját.
Osterfeuer – húsvéti máglya
A körülbelül egy méter magas máglyák meggyújtása pogány eredetre vezethetőek vissza. Annak idején a tél végleges elűzését szimbolizálták ezzel, később pedig a keresztény ünnepkörben Jézus feltámadásának jelképe lett. Nagyszombaton, az esti mise után gyújtják meg ezeket a máglyákat, ahol összegyűlnek a hívők és hálát adnak bűneik megváltásáért.
Karfreitagsratschen – Kereplés nagypénteken és nagyszombaton
Nagycsütörtök estéje után elnémulnak a harangok, nem szólalnak meg egészen nagyszombat estéig. Annak idején nem volt még óra, a harang jelezte az időt az embereknek. A harangozást helyettesítendő gyerekek, fiatalok járták körbe a falu utcáit és a kereplő hangjával jelezték az idő múlását. Az időközben a kultúrális világörökség részévé vált népszokást még ma is felelevenítik több osztrák tartományban.
Ostereier färben, suchen – A tojásfestés és a tojáskeresés hagyománya
Ausztriában is szokás tojást festeni és innen ered a tojáskeresés hagyománya is. A tojásfestés történhetett természetes anyagokkal, ahogy Magyarországon is. Növények leveleit tették a tojásra, amit bebugyoláltak és például a hagyma levével színesre festették. A gyerekek nagy örömére manapság nem múlhat el húsvét tojáskeresés nélkül.
De honnan eredhet ez a hagyomány? Mivel annak idején böjtöltek az emberek nemcsak húst, de tojást sem szabadott enni. Azért, hogy a tojás tovább elálljon megfőzték, utána pedig megszínezték, hogy meg lehessen különböztetni a főtt és nyers tojást egymástól. A tojáskeresés hagyománya pedig állítólag pogány szokásokhoz kapcsolódik. A középkorban egy germán istennőnek, Ostarának szerették volna az emberek a tojást felajánlani, de a papság ezt nem nézte jó szemmel, ezért titokban végezték ezeket a szertartásokat, melyekhez a tojásokat a leleplezéstől félve eldugták.
A tojás egyébként már jóval korábban is az új élet, a terménykenység, az újjászületés szimbóluma volt.
Gründonnerstag – Nagycsütörtök
Nagycsütörtökhöz egy érdekes szokás kapcsolódik. Nevezetesen, ezen a napon csak zöld színű ételek kerülnek az asztalra. Ilyen például a spenót, csalán vagy salátafélék. Ezzel nem csak a böjtölés fejeződik ki, hanem a tavasz által hozott erőt, energiát szimbolizálják a zöld színű ételek és ezzel biztosítják az emberek, hogy egész évben egészséges maradjanak.
Osterbaum – húsvétfa állítása
A húsvétfa állítása nem olyan régi hagyomány. A múlt század közepétől díszítik az emberek otthonukat barkaágakkal vagy a köztereken a fákat színes tojásokkal.
Speisenweihe – Ételek megáldása
A nagyszombati szentmisén igen elterjedt az ételek megáldása. A hívők magukkal visznek egy ún. húsvéti kosarat, melyben festett tojások, bárány és egyéb finomságok találhatóak. Ezeket áldják meg, mielőtt húsvét vasárnapján az ünnepi asztalra kerülnének.
Nevezetes húsvéti ételek
Ausztriában is szokás a negyven napos böjt után, nagyszombaton húsvéti sonkát enni főtt tojással, savanyúkáposztával és tormakrémmel, esetleg tojássalátával. Természetesen jár hozzá az édes kalács is. Kedvelt étel húsvétkor a bárány is. Karintiában szokás Reindlinget enni. Ez egy dióval töltött kelt kalácsra emlékeztető hagyományos édesség.
Források:
